18. r�sz - Happy End?

M�sf�l h�nappal a t�rt�ntek ut�n az ablakp�rk�nyomon �ltem, egy k�nyv pihent az �lemben. Meguntam az olvas�st, �gy ink�bb az utc�t k�mleltem, �lmodoztam, merengtem. A szomsz�d �pp a j�rd�t s�p�rte, a f�k m�r kopaszod�snak indultak. Minden s�rga �s barna sz�nekben pomp�zott. Nem igaz�n szeretem az �szt. Lehangol� a ny�r ut�n, f�leg egy ilyen izgalmas augusztust k�vet�en.
A suliban nem volt semmi gond, szerencs�re nem kellett sokat hi�nyoznom a baleset miatt. El�g hamar meggy�gyultam. Viszont itthon nem mondhatni, hogy minden a megszokott ker�kv�g�sban folytat�dott. Min�l gyorsabban gy�gyulgattam, any�m ann�l ink�bb bepipult r�m. Nem fogja egy j� ideig elfelejteni a dolgot, nagyon haragszik r�m. Bevallom furdal is a lelkiismeret. Visszagondolva az�rt sok m�s dolog is t�rt�nhetett volna a baleseten k�v�l.
Sosem voltam m�g b�ntet�sben. Most viszont kar�csonyig nem mehettem sehova lesz�m�tva az iskol�t �s egy�b k�telez� dolgokat, a laptopom el lett kobozva. �lland�an tanulok �s olvasok ami m�r kezd unalmass� v�lni. Mintha elvon�si t�neteim lenn�nek. Hi�nyzott m�r egy j� besz�lget�s msn-en a netes ismer�seimmel, k�l�n�sen Kallival vagy Ramiival. A TH-s oldalunkra is csak informatika�r�kon j�rtam fel �s �rtam ki �jdons�gokat a band�val kapcsolatban. Szerencs�re az �j albumot siker�lt megvennem apu k�zbenj�r�s�val.
� m�shoz viszonyult a dolgokhoz. Term�szetesen � is m�rges volt, �s az � �tlete volt a laptopomt�l va� megfoszt�s is. De tudtam, hogy nem haragszik igaz�n.
Nem sokkal hazat�r�sem ut�n p�r nappal bej�tt a szob�mba, ami valljuk be, nem t�l gyakran fordul el�. Egyszer�en nem nagyon vannak k�z�s t�m�ink. Bel�pett, �n az �gyamon �ltem der�kig betakar�zva, egy k�nyvvel (mi m�ssal?) az �lemben. Sok�ig csak �llt az ajt�ban, el�g zavartnak t�nt. Azt�n bel�pett �s le�lt az �gyam sz�l�re.
- Sajn�lom. - ennyit mondott.
- Apa... m�gis mit? Ezt nekem k�ne mondanom. V�rjunk csak, azt hittem elmondtam m�r p�rszor...
- V�rj. - szak�tott f�lbe. - Hadd mondjam el. Sajn�lom. Egyszer�en nem foglalkoztam azzal, neked mi a j�. Eml�kszel mikor felhoztad ezt a koncertet? Egyb�l nemet mondtam, pedig biztos lett volna valami megold�s arra, hogy elvigyelek titeket. Akkor mindez nem t�rt�nt volna meg. Fel sem fogtam, hogy nektek ez mennyire fontos. Pedig �n is voltam fiatal �s �n is rajongtam zenekarok�rt sz�val tudom milyen �rz�s.
Fura volt ilyeneket hallani ap�mt�l. Nem volt a szavak embere. Meghat�dtam, de komolyan, hogy �gy ki�nti nekem a sz�v�t.
- Jaj, apa. Mostm�r mindegy! Kib�rom. Semmi baj. V�g�l is, el�g durva volt ami csin�ltunk.
- Csak rossz l�tni, hogy unatkozol. Tudod mit? Visszakapod a laptopod, de a szobafogs�g tov�bbra is �rv�nyes m�g egy j� ideig!
- Ok..- s�hajtottam. Kezdetnek nem rossz.
Megsimogatta a buksimat majd magamra hagyott.
Nem volt nap, hogy ne gondoltam volna a t�rt�ntekre. �l�nken �lt bennem minden amit l�ttam, hallottam, �reztem, mondtam, tettem. Minden hang, arc, sz�n, alak... �s b�r most vezekelnem kell "b�neim�rt", �gy gondolom meg�rte. Semmit sem b�ntam meg. Ha visszamehetn�k az id�ben, akkor se csin�ln�k m�sk�pp semmit.
***
Apu visszaadta a laptopomat. Anyu is kezdett egyre ink�bb megb�k�lni, f�leg mert l�tta, j�l teljes�tek a suliban.
Mint mondtam, az ablakp�rk�nyon �ld�g�ltem, meguntam a k�nyvemet, �gyhogy odamentem az �r�asztalomhoz �s bekapcsoltam a laptopot. Felmentem a kedvenc Tokio Hotel rajong�i oldalamra �s alig hittem a szememnek! Kij�ttek a leg�jabb turn�d�tumok!
Azt hittem valami �tver�s, de nem mert a hivatalos oldalon is megtal�ltam �ket. Budapestet hi�ba kerestem, nem tal�ltam a list�n. Viszont ott szerepelt ott egy igencsak szimpatikus d�tum: 2010.03.30., B�cs.
Valahogy el kell jutnom. Hi�ba a sok b�ntet�s �s szigor, mostm�r tudom: nem sz�llt m�g el minden rem�ny. Semmi sem lehetetlen. �n m�r csak tudom.