10. r�sz - M�kusker�k

A sz�vem kihagyott egy �temet. Kett�t. Na j�, sz�val p�r dobban�s kimaradt. De ez �rthet�, nem? Hirtelen csom� ember gy�lt k�r�nk, csak kapkodtam a fejem k�rbe-k�rbe, �s nem v�gtam mi van. K�t er�s k�z markolta a v�llamat �s Angie-t is lefogt�k.
- Kisl�nyok, legyetek sz�vesek vel�nk j�nni. Tudj�tok, nem sz�p dolog lopni...
- Nem loptunk el semmit!!! - kiab�ltam magamb�l kikelve. �s m�g igazat is mondtam.
- �, eg�szen v�letlen�l csipogott a berendez�s. M�g ilyet! - g�nyol�dott az egyik biztons�gi ember �s elkezdtek minket vonszolni. �tcipeltek k�r�lbel�l a f�l pl�z�n �s elvezettek egy eldugott kis irodaszer�s�gbe. Az id�nk pedig v�szesen fogyott, m�r eb�deln�nk kellett volna. Most meg m�g ilyenekbe keveredt�nk, teljesen alaptalanul. S�rni tudtam volna, de ehelyett ink�bb ord�tottam.
- Fogja m�r fel, hogy nem loptunk el semmit! - m�r pakolt�k is kifel� a b�r�ndjeinket �s a t�sk�inkat. Az eny�mben megtal�lt�k a zacsk�t a nadr�ggal.
- Hoh�! Azt hiszem meg van amit kerest�nk! - vigyorgott a g�nyol�dos emberke. Ha nem lett volna h�romszor akkora mint �n, esk�sz�m nekimentem volna.
- Azt kifizettem! - sziszegtem a k�p�be. Kiszedte a tasakb�l a csod�latos nacimat. Hirtelen az arckifejez�se 180 fokos fordulatot vett �s lefagyott az arc�r�l a mosoly. A zacsk�b�l ugyanis kiesett a blokk, amin rendj�n rajta volt, hogy v�s�roltam.
- Deh�t...- hebegte meglepetten. Azt�n r�j�ttem mi�rt! A nadr�g cs�p�j�re m�g mindig r� volt er�s�tve az a kis feh�r m�anyag, amit�l csipogott a berendez�s.
- H�vj�k ide az elad�t! - mondta egy m�sik.
Hatalmas k� esett le a sz�vemr�l. P�r percen bel�l meg�rkezett az elad� is, aki beismerte, hogy kfiizettem a nadr�got �s hogy � nem vette le a csopog�t. Ut�na v�gig kellett hallgatnunk, ahogy a f�n�ke p�r�l vele, de m�r nagyon untuk az eg�szet.
- �hm.. eln�z�st. Elmehetn�nk? - k�rdezte Angie.
- Ja igen. Persze. Menjetek csak l�nyok, eln�z�st ez�rt a kis kellemetlens�g�rt. - hebegte a g�nyos f�rfi. Megjegyeztelek magamnak!
Siet�sen t�voztunk.
- A rohadt �letbe! - k�romkodtam a Meki fel� igyekezve. Nem sok id�nk volt h�tra. �pphogy megkaptuk a kaj�nkat, mint akiket pusk�b�l l�ttek ki, �tlen-szomjan rohantunk ki a pl�z�b�l, �s mivel nem akartunk vonaljegyre k�lteni, a Stadionok fel� tart� utat gyalog - vagyis ink�bb rohanva - tett�k meg.
- V�rj, nem tudok olyan gyorsan szaladni! - panaszkodott Angie, akin egy t�rpesark� top�nka volt.
- Vedd....le! - lihegtem. Levette a cip�ket, �s az ujjai k�z� fogva rohant tov�bb harisny�ban.
Egy �lm�ny lehett�nk a t�bbi j�r�kel�nek.
F�l�ton azt hittem m�r kik�p�m a t�d�met, szomjas voltam �s az oldalam is r�mesen sz�rt. Angie se n�zett ki jobban. Csak ezt �ljem t�l, esk�sz�m komolyabban fogom venni a tesi�r�kat! R�ad�sul m�g egy teli b�r�nd�t is magam m�g�tt kellett h�znom.
Hirtelen egy csapat sutty� ker�lt eln�nk �s pr�b�lt�k el�llni az utunkat.
- K*rva any�tokat! - ki�ltottam, majd �tverekedtem magam rajtuk, azt sem b�ntam, hogy �tgurultam az egyik l�bfej�n, aki f�jdalmasan felszisszent a b�r�nd s�lya alatt. Angie k�t l�p�ssel m�g�ttem tartotta az iramot. Mikor �r�nk m�r oda? Nem b�rom...
Azt�n nagy nehezen meg�rkezt�nk a buszp�lyaudvarra, ahol odav�gtattam ahhoz a t�bl�hoz, ami ki�rja mikor melyik busz megy. Te j� �g. Egy perc�nk maradt!
Sz�lsebesen v�gtattunk ki a buszok k�z�.
- A francba, melyik lehet az?
K�rd�semre hamar megkaptam a v�laszt. Az egyik busz �pp kanyarodott kifel�, valahogy m�shogy n�zett ki a t�bbi, �s az elej�re ki volt �rva, hogy K�ln.
- H�� v�rjon! - ki�ltotta Angie �s eszeveszetten integetett a kez�vel, amiben ott volt a cip�je. Norm�l esetben betegre nevettem volna magam rajta, de hirtelen megint s�rhatn�kom t�madt.
Rohantunk a busz ut�n. A soromb� elkezdett felemelkedni. Elkezdtem sprintelni, azt�n oda�rtem az ajt�hoz �s vadul d�r�mb�ltem rajta. �rdekes kifejez�st v�ltem felfedezni a sof�r arc�n, de az�rt meg�ll�totta a buszt. Kinyitotta nek�nk a csomagtart�t, ahova behelyezt�k a b�r�ndjeinket, majd lihegve, leveg�t kapkodva felsz�lltunk.
- J�t futottatok? - k�rdezte a sof�r, miut�n kifizett�k a jegyeinket.
- Nem is gondoln�, milyen j�t! - vetettem oda, majd kerest�nk k�t �res helyet.
Lerogytunk, majd p�r mert m�lva, mikor m�r kaptunk rendesen leveg�t, �s a sz�v�nk is norm�lisan kezdett dobogni, megsz�lalt Angie:
- Azt hittem m�r sose tudunk kisz�llni ebb�l a k�pzeletbeli m�kusker�kb�l.
�s m�g ki tudja mi v�r r�nk.