5. r�sz - Tervek

- Mit �rtesz B-terv alatt? - �rdekl�dtem k�v�ncsian.
- Azt, hogy megk�rem any�m�kat, hogy �k vigyenek ki minket. De ez m�gink�bb lehetetlen, sz�val j�het majd a C-terv...
- A s�rba teszel m�r a terveiddel! - nevettem, b�r ink�bb s�rni lett volna kedvem.
- M�g hat napunk van, valamit ki kell tal�lnunk... - mondta Angie, de ezt ink�bb csak mag�nak.
P�r m�sodperc m�lva hallottuk az ajt�hoz akasztott sz�lcseng� csilingel�s�t.
- Hazaj�tt any�m - k�z�lte Angie, b�r magam is r�j�ttem erre. - Mondjuk neki? Tal�n ketten hat�sosabbak vagyunk.
- Ok�.
Kiment�nk a nappaliba, v�ltottunk p�r sz�t Andival ilyen k�telez� dolgokr�l mint hogy s mint?, meg hogy mi volt a munkahely�n. Ler�gta a cip�it, ledobta a t�sk�j�t a kanap�ra �s k�nyelmesen elhelyezkedett.
- Anyu - kezdte bar�tn�m. - Besz�lni szeretn�nk veled.
- Mondj�tok, l�nyok.
- Sz�val... - veselkedett neki �jra. - Rita nyert 2 jegyet a k�lni Tokio Hotel koncertre... tudod m�r mes�ltem r�la. De az apuk�ja nem engedi el... �s... sz�val arra gondoltam, hogy esetleg ti kivihetn�tek minket.
Andi f�radtan megcs�v�lta a fej�t miel�tt v�laszolt.
- Sz� se lehet r�la, f�leg most iskola el�tt.
- De anya!
- Sajn�lom, majd legk�zelebb.
- Ja persze! - kelt ki mag�b�l Angie. - Mindig ezt mondod! De most nem lesz legk�zelebb! Ez egy egyed�l�ll� alkalom, f�leg �gy hogy Rita megnyerte a jegyeket!
- Velem te ne besz�lj �gy kisl�nyom! R�szemr�l a t�ma lez�rva.
- Gyere, menj�nk innen - sziszegte nekem Angie, csak �gy vill�mlottak d�h�ben a szemei.
Felvett�k a cip�inket �s kiment�nk a h�zb�l. �tv�gtunk a kis el�kerten, ki az utc�b�l �s csak ment�nk...-az nem volt l�nyeg, hogy hova.
- Ezt nem hiszem el...
�n m�r meg sem sz�laltam. Elment�nk a k�zeli j�tsz�t�rre �s lehuppantunk a k�t hint�ba. Sok�ig hallgattunk, majd �n t�rtem meg a csendet.
- Nos... akkor sz�ks�g lesz a C-tervre, mert a mi sz�leink nem olyan mint egyesek...
- Igen... sz�val, hogy juthatn�nk m�g el K�lnbe? Nem akar minket elvinni senki.
- Ja. Egy rokonommal se vagyok �gy, hogy csak �gy kivinne.
Behunytam a szemem. T�prengtem. Azt�n �szbe kaptam.
- H�t ha nem visz el minket senki, akkor majd elmegy�nk magunk!
- Vonattal?
- P�ld�ul. Mi�rt ne? Nem kell benzint fizetni �s ap�inknak �r�kat vezetnie.
- De ezt m�g annyira se fogj�k megengedni.
Elh�ztam a sz�mat. Nem-fognak-elengedni. Nem-fogj�k-megengedni. Ezek a szavak visszhangoztak a szemem el�tt. Azt�n r�j�ttem. De ez h�lyes�g! Vagy mi�rt is ne? Mintha k�t szem�lyis�gem vitatkozott volna bel�l �s �n �gy �reztem, mindj�rt felrobbanok. Mondjad m�r neki! - tan�csolta az egyik hang. Komolyan, mintha egy �rd�g �s egy angyal �ltvolna a k�t v�llamon, mint a mes�kbe. Bolond vagy! - mondta a m�sik.
Magamban meg�llj-t parancsoltam nekik. R�n�ztem Angie-ra.
- De h�t nem is kell tudniuk r�la! Azt hiszem megvan a C-terv, szivi. - mondtam majd sejtelmesen felh�ztam mindk�t szem�ld�k�m.