3. rész
Nagyon furcsát álmodtam.
Egy zsúfolásig teli teremben voltam, teli velem egykorú lányokkal. A terem túlsó végében voltegy hosszú asztal, ahol négy ismerős figura ült. Nem volt rajtam a szemüvegem, ezért hunyorogva próbáltam kivenni kik lehetnek. Sodródtam a tömeggel, és mikor kicsit közelebb értem megtudtam állapítani, hogy a TH tagjai voltak. Autogrammot osztottak. Próbáltam feléjük tolakodni, egy szánnivaló kis jegyzetfüzettel a kezemben, de nem tudtam a nagy tömeg miatt. Ami csak sodort, sodort távolabb tőlük, a következő pillanatban pedig felálltak és távoztak egy ajtón. Ne!!! - kiáltottam, de nem értem vele semmit. Valami nedvességet éreztem a kezemen, ekkor ébredtem fel. Ez a fura érzés azonban nem múlt el, nagy nehezen kinyitottam a szemeim és akkor láttam, hogy csak a kutyám nyalogatja a kezemet.
Próbáltam elhessegetni a rémálmot a szemeim elől, hát kedvesen megsimogattam Brutust.
Nem tudom mennyit aludhattam, de a kényelmetlen hintaágyban eléggé elgémberedtem és időközben teljesen besötétedett.
Bementem, lezuhanyoztam meg ilyenek, majd eltettem magam másnapra.
A következő napokban totálisan TH-lázban égtem. Kiszivárogtak dalrészletek, ráadásul egy teljes szám is, a Love & Death! Örültem mint majom a farkának, éjjel-nappal csak ezeket hallgattam.
,,...Love and death, love and death, don't you mess, don't you mess, with my heeeeeaaaaart..." - harsogtam miközben egy fésőt tartottam a szám elé mikrofon gyanánt. Még jó, hogy ilyenkor egyedül vagyok itthon, kitombolhatom minden bajom. A szám végén már torkom szakadtából kiabáltam Billel, hogy Love! Death!, olyannyira, hogy a végén már kicsit berekedtem. Hát igen, néha vannak ilyen pillanataim. :D
A szokásosnál is több frisst raktam a rajongói oldalamra, volt is mit. És már nagyon vártam augusztus 20.-át.
Akkor derültek ki a nyertesek. Igazából vegyes érzéseim voltak ezzel kapcsolatban. Akartam is nyerni, meg nem is. Talán inkább a megkönnyebbülést vártam, hogy kiderüljön végre hogy úgysem nyertem, és akkor elfelejthetem az egészet. Mint tavaly a fanparty esetében - akkor még nem is voltam 16 éves, ami még plussz egy hátrány volt, de nem bírtunk magunkkal Angie-val, és egyszer jelentkeztünk. Természetesen nem nyertünk.
De fura lenne.. biztos sokan irigykednének, és legszívesebben - egy kis túlzással - megforgatnának bennem egy nagy kést. Persze csak úgy hátam mögött gondolnák, a szemembe valószínűleg meg nyaliznának. Ki tudja?
Az elkövetkező négy napban gyakran töprengtem ilyeneken, de mindig ott volt az a bizonyos "ha". HA nyernék és HA kijutnék. Feltételes módban.
20.-án gyakran szétnéztem a neten, de nem találtam a nyertesek nevét. Nagy nyugodtan mentem a szomszéd városban levő Anti Fitness Club koncertre. Felüdülés volt a lelkemnek. Első sor, közös kép a banda tagjaival... ez mind tök jó - de ha rangsorolnám a kedvenc előadóimat, csak a sokadikok lennének. Egyesekhez képest majdhogynem lényegtelenek.
A koncert után apu jött értünk kocsival és vitt haza minket. Még nem voltam álmos, sőt, nagyon is éber voltam ezért gondoltam felnézek msn-re.
Bekapcsoltam a laptopom, vártam míg betölt, megnyitottam a böngészőt is, beraktam a Love & Death - et (még meg se jelent az album, de már rongyosra hallgattam xD) és bejelentkeztem msn-re.
Nézegettem a partnereim személyes üzeneteim - mindig ezt szoktam - elsősorban most a TH-sokét. Az egyiken megakadt gesztenyeszínű szemem: köln (yn)(L) ..és már nyert egy magyar! :O
Fel se tudtam még dolgozni ezt az infot, mikor valaki rám írt: Baszki Rita!!! De szerencsés vagy *_________* Grat :D
Valamiről lemaradtam?
|