Ezt az élménybeszámolót az oldal másik tulajdonosa, Angie írta aki ott volt a bécsi koncerten. Képek is lesznek később.

30.03.2010. - Wien

Egy két variálás és idegeskedés után, végülis sikeresen eljutottam életem első TH koncertjére. Rettentően ideges és izgatott voltam, mikor másnap este lefeküdtem, néhány óránként felkeltem, majd végül fél 5kor csörgött az ébresztőm. Összekészültem, és negyed 6 fele megindultunk Bécs felé.

Az odafele úton nem volt semmi baj, majd Tatabányára bementünk a Tescoba, hogy vegyünk egy Bécs térképet, de nemvolt xD Szóval Hegyeshalomnál megálltunk tankolni, autópályamatricát venni meg ott vettünk térképet. Ezután mentünk is tovább, és 8-kor átléptük a határt. 9-re Bécsbe értünk, de még kavarogtunk egy órát, mire megtaláltuk a Stadthalle-t. Közben apumat navigáltam, smseztem Kallival meg Rékával és fényképeztem is xDDD. Aztán megálltunk a Stadthalle előtt, és kis híján elbőgtem magam. Mondtam apumnak, hogy elmegyek körülnézek, hogy mi a helyzet, meg hol fogunk bemenni stb. Átmentem egy kis parkon, és a Nord résznél lyukadtam ki, ahol senki nem volt, meg is ijedtem egy picit. Aztán továbbmentem, és láttam már, hogy ott állnak sorban a fanok. Utána lélekszakadva visszafutottam apumhoz, hogy én akkor beállok a sorba. Keresett egy parkolóhelyet, aztán együtt visszasétáltunk oda a fanokhoz. Nem teljesen a sor végére álltam, kicsit előrébb mentem. Ott ácsingóztam egy kicsit a kordonnak dőlve, közben meg elkezdtek minket szétválasztani ilyen szalaggal, de úgy csináltam mint aki leül, utána meg átbújtam. Így előrementem vagy két ilyen elválaszott részt. Aztán körülbelül egy órás egyedül várás után megjött Réka, és a barátnője Detti. Ők előrementek, mert úgy akartuk, hogy megvárjuk Kallit és előremegyünk a magyarokhoz, de visszajöttek Rékáék Mollival és Biussal kiegészülve, és mondta Molli, hogy nem szabad előremennünk, mert vagy hátraküldenének minket, vagy széttépnék a jegyet, amit végképp nem akartunk, úgyhogy Rékáék beálltak mellém és rá nemsokra megjött Kalli is :D Hoztak pokrócot meg innivalót, énekeltünk, meg Réka hangfalán SP-t hallgattunk XDDD Ja és ott volt Rina meg Yvi, akiktől autogramot kértek..hát no comment. :D Kaptunk karszalagot is, ami az első szektorba szólt. 1x elmentünk wc-re, toitoi wc-k voltak, de valami rohadt gusztustalan volt..+o( valaki belemenstruált X'DD Na akkor odajött hozzánk Szinti :D Utána visszasétáltunk a sorban, és ott fenn láttuk az egyik turnébuszt *-*

Mászkáltak a biztonsági őrök, volt egy kedvencünk, aki egy tök bunkó nő volt, bár nem úgy nézett ki XDD Osztogattak vizet meg teát is.

Amúgy ez a sorszámozás egy rohadt nagy hülyeség. Mögöttem állt olyan akinek volt sorszáma...Semmire nem garancia az, hogy volt sorszám..

Közben járkáltak ott kamerások, akkor mindenki sikított, meg integetett. :D Néha odajött az én apukám, meg Kalli anyukája feltankolt minket szendvicsekkel, vízzel meg csokoládéval. Nagyon lassan telt az idő, kb. negyed 6-nál leragadtunk. Mellettünk ült egy érdekes csajszi, akit Rékáék elneveztek Hozénak. XDDD Mászkált ott egy árus, árult ilyen nyakbaakasztható "backstage" kártyákat, villogó cuccokat, meg zászlót. Ott vettünk zászlót, Kalli meg Bius lanyardsot XDD  Fél 6 körül elkezdtünk sorbarendeződni, mert tudtuk, hogy nemsokára kapunyitás lesz. Szorosan megfogtuk egymást, hogy tudjunk majd szaladni, aztán 6 körül kinyitották a kapukat, és mi elkezdtünk rohanni. Elől nagyon szűk volt a kordon, ráadásul ilyen rácsos volt az alja, nagyon kellett vigyáznunk, hogy nehogy elessünk, mert mindenki otthagyta az üres üvegeit meg a pokrócait. A kapunál megnézték a táskáinkat, eltépték a jegyet, aztán a biztonsági őrők próbáltak minket közrefogni, és mondták, hogy 'Langsam, langsam' (lassan) aztán elrohantunk a D hall ajtajáig, ott ellenőrizték a karszalagokat, és beszaladtunk. A 4. sorba kerültünk, a kifutóhoz. Nagyon meleg volt benn, ráadásul voltak előttünk ilyen két méteres lányok, úgyhogy picit kiálltunk a sorból, de mikor elkezdődött a koncert, a 2.-3.-4. sor között mozogtunk. Szerencsére Kalli meg Réka ott voltak, Biusék kicsit jobbra mentek, azt hiszem. :D Aztán beállt mellém Rina, mosolygott rám XDDDDDDD hát akik szeretik az ilyen double-ket biztos odáig lettek volna, de engem nem hatott meg túlságosan, főleg mikor ott fenn ültek, még a koncert előtt, és mindenki sikítozott nekik, mert azt hitték az igazi Bill meg Tom. --"

Aztán egész pontosan 8-kor lekapcsolódtak a fények, elkezdődött a szívdobogás, és megkezdődött a Komm. Elsírtam magam. Leírhatatlan érzés látni azt az együttest, akiket már 5 éve szüntelenül szeretsz, támogatod amit csinálnak, Bill csodálatosan tisztán énekel élőben, és persze a többiek is nagyon jók. (L)

Már nem is emlékszem, hogy melyik szám milyen sorrendben volt, csak énekeltünk, meg sikoltoztunk. Bill nagyon édesen elmosolyodott az Alien fanakciónk alatt (Alien fejeket kaptunk még a várakozásnál, és azt mutattuk fel) ^^ A Dogs unleashed-nél kész voltam..Bill + motor = .... inkább le sem írom. ;D

Aztán a Für immer jetztnél Bill mikrofonjának történt valami baja..És ami még nagyon tetszett, mikor Bill a Screamin' átvezető részénél beénekelte a Monsoont :D

Néha volt ilyen pyrotechnikai cucc, ilyen nagy lángcsóva, akkor rohadt meleg lett. A végefele meg Gustav bedobott valamit a közönségbe, asszem a flakonját, és vagy 30an rábuktunk, de láttam, hogy lehetlenség lenne megszerezni, úgyhogy inkább hagytam.

Aztán, mint minden sajnos, a koncertnek is vége lett..Kijöttünk a sorból Kallival, odajött hozzánk Réka (akit Bill lelocsolt, mi meg Kallival elkezdtük simogatni meg ölelgetni XDD *-*) meg Detti, meg Bius, és elkezdtünk bőgni. Nézegettük a képeket, meg a videókat, fényképeztem egy utolsót a tojásról, és kimentünk. Kalli telefonált az anyukájának, aztán elköszöntünk Rékáéktól és együtt mentünk ilyen standhoz, ahol Kalliék vásároltak pólókat, meg pulcsit :D Utána Kalli anyuja 'meghívott' egy plakátra, majd kimentünk a csarnokból. Ott kinn is árult egy fickó plakátot, ott is vettünk még. :D

Aztán összeölelkeztünk Kallival, elbúcsúztunk, mert ők máshol parkoltak mint mi, én pedig elmentem megkeresni apumat, igaz rossz irányba mentem először. Egyedül végigsétáltam a parkon, és az Automatischt énekeltem, a szemem pedig megint könnybelábadt, ahogy erre a csodálatos másfél órára gondoltam...(L)

Utána találkoztam apukámmal, beültünk a kocsiba, és el is indultunk. Budapesten megálltak ellenőrizni minket a rendőrök, aztán mentünk is tovább. Már az utca elején jártunk, mikor megkaptam az smst Kallitól, hogy most fekszik le aludni. (L)

Aztán itthon anyumnak megmutogattam a képeket, és olyan 3 fele lefeküdtem aludni.

Csak annyit mondok, hogy ez volt életem legszebb estéje, olyan volt mint egy valóra vált álom, ott voltak tőlünk 4-5 méterre. Nagyon köszönöm ezt az estét. Abban a percben, mikor kinyílt a tojás, elfelejtettem minden türelmetlenséget és fáradtságot, amit aznap és az előtte való napokban éreztem..

NAGYON KÖSZÖNÖM. (LLLLLL)

Ja és még valami. Ma visszaolvastam amiket a koncertről írtak twitteren. Hát a fele nem volt igaz. :) Most már látom, hogy a twitter egészében egy nagy szarkavarógép xD Nem volt playback, és nagyon odarakták magukat a fiúk. Az igaz, hogy Bill mikrofonja elromlott, de ennyi volt az egész probléma az egész koncerten.