Forr�s: www.wikipedia.hu

A N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g (n�met�l Bundesrepublik Deutschland) Eur�pa egyik meghat�roz� ipari �s gazdas�gi hatalma, K�z�p-Eur�p�ban fekszik. �szakon az �szaki-tenger, D�nia �s a Balti-tenger, keleten Lengyelorsz�g �s Csehorsz�g, d�len Ausztria �s Sv�jc, nyugaton pedig Franciaorsz�g, Luxemburg, Belgium �s Hollandia hat�rolja. Nyugat-N�metorsz�g az Eur�pai Uni� egyik alap�t� tagja volt. F�v�rosa Berlin, jelent�s nagyv�rosok m�g M�nchen, K�ln, Hamburg, Frankfurt am Main �s Stuttgart. 357 021 km² ter�let�vel Eur�pa hatodik, 82 431 390 lakos�val Eur�pa m�sodik legnagyobb n�pess�g� orsz�ga. Jelent�s szerepet j�tszott az els�, �s a m�sodik vil�gh�bor� kirobbant�s�ban, mely ut�n az orsz�got k�t r�szre osztott�k, A N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�gra, �s a N�met Demokratikus K�zt�rsas�gra. A k�t r�sz 1990. okt�ber 3-�n egyes�lt egym�ssal.

T�rt�nelem:

A n�met nyelv �s (helytelen magyar kifejez�ssel) a n�met „nemzeti �rz�s” (n�met�l: das deutsche Volk)nemzet�llam csak 1871-ben j�tt l�tre, amikor megsz�letett a Poroszorsz�g vezette N�met Birodalom. Ez volt a m�sodik n�met Reich, a sz� jelent�se birodalom. m�r t�bb mint ezer �ve l�tezik, de az egys�ges n�met

Luther M�rton fell�p�s�vel N�metorsz�gban kezd�d�tt a reform�ci�, amelynek messze hat� k�vetkezm�nyei lettek Eur�pa szellemi �let�re. Mag�ban N�metorsz�gban pedig a harminc�ves h�bor�, majd a n�met kis�llami rendszer megszil�rdul�sa lett a k�vetkezm�ny.

1815 �s 1871 k�z�tt N�metorsz�g f�ggetlen �llamok tucatjaib�l �llt, ezekb�l 39 a N�met Sz�vets�g(Deutscher Bund) tagja volt.

A m�sodik Reich, a N�met Cs�sz�rs�g kiki�lt�sa 1871. janu�r 18-�n, a Versailles-i kast�lyban t�rt�nt, a franci�k porosz–francia h�bor�ban elszenvedett 1870-es veres�ge ut�n. N�metorsz�g egyes�t�s�ben jelent�s szerepet j�tszott Otto von Bismarck, a 19. sz�zadi N�metorsz�g legjelent�sebb �llamf�rfija.

Franciaorsz�g a nap�leoni h�bor�k �ta, amikor legy�zte N�metorsz�got, a n�metek legnagyobb ellens�g�nek sz�m�tott. 1914-ben, az I. vil�gh�bor� kezdet�n N�metorsz�g behatolt Franciaorsz�gba. Kezdeti sikerek ut�n a h�bor� rengeteg �ldozatot k�vetel� l�v�sz�rokh�bor�v� alakult. A vil�gh�bor� 1918-ban v�get �rt, a n�met cs�sz�rt lemond�sra k�nyszer�tett�k, majd az 1918-ban kit�rt forradalomWeimari K�zt�rsas�g. lever�se ut�n a cs�sz�rs�gb�l l�trej�tt a

A versailles-i b�keszerz�d�s N�metorsz�got tette felel�ss� a h�bor� kirobbant�s��rt. A rossz gazdas�gi helyzetben – amelynek r�szben a kem�ny b�kefelt�telek, r�szben a gazdas�gi vil�gv�ls�gjobb- �s baloldaliakat egyar�nt. Az 1932. j�liusi �s novemberi rendk�v�li v�laszt�sokon a nemzetiszocialist�k 37,2% �s 33,0%-os eredm�nyt �rtek el. 1933. janu�r 30-�n Adolf Hitler lett N�metorsz�g kancell�rja, az 1933. m�rcius 23-�n sz�letett felhatalmaz�si t�rv�ny pedig, gyakorlatilag megsz�ntetve a k�zt�rsas�g alkotm�ny�t, dikt�torr� tette. volt az oka – egyre t�bb n�met t�mogatta az antidemokratikus p�rtokat,

A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialist�k birodalma volt, 1933-t�l 1945-ig. 1934-ben Hitler lett N�metorsz�g birodalmi eln�ke is, ezzel a teljes hatalom a kez�ben �sszpontosult.

Hitler politik�ja, amely nyom�n a N�met Birodalom megt�madta a szomsz�dos �llamokat, a II. vil�gh�bor� 1939. szeptember 1-j�n t�rt�nt kit�r�s�hez vezetett. N�metorsz�g �s sz�vets�gesei kezdetben komoly katonai sikereket �rtek el, �s a kontinent�lis Eur�pa nagy r�sz�t elfoglalt�k, bele�rtve a Szovjetuni� eur�pai ter�leteit is.

1943. november 28-�n, a teher�ni konferenci�n a sz�vets�ges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamok 1944 m�jus�ig partra sz�llt Nyugat-Eur�p�ban �s megnyitotta az �gynevezett m�sodik frontot. Ezzel egy id�ben a Wehrmacht er�inek lek�t�se �rdek�ben a szovjet V�r�s Hadsereg is �ltal�nos t�mad�st ind�tott a keleti fronton.

Az Egyes�lt �llamok k�slekedett a partrasz�ll�ssal: arra csak j�nius 6-�n ker�lt sor (D-day). A V�r�s hadsereg a megegyez�snek megfelel�en r�viddel a partrasz�ll�st k�vet�en 2,5 milli� katon�val �s 6000 p�nc�lossal t�mad�st ind�tott a Wehrmacht K�zponti Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte)1945. �prilis 16-�n a szovjet V�r�s Hadsereg el�rte Berlint.
Az ostrom sor�n Hitler �ngyilkos lett, majd nem sokkal k�s�bb, 1945. m�jus 8-�n N�metorsz�g letette a fegyvert. A h�bor� k�vetkezm�nyek�nt az orsz�g jelent�s ter�leteket vesztett, 15 milli� n�metet �ztek el kor�bbi otthon�b�l, �s 45 �vre �n. amerikai, angol, francia �s szovjet z�n�kra osztott�k az orsz�got. Sz�mos kiv�l� n�met tud�st, orvost, m�v�szt, sz�n�szt, zen�szt, karmestert, k�zgazd�szt, �p�t�szt �s m�rn�k�t fosztottak meg �vekre a tov�bbi n�metorsz�gi munkalehet�s�gekt�l, m�ra bebizony�tottan indokolatlanul. ellen 350 000 n�met hadifoglyot ejtve.

1949-ben k�t n�met �llam j�tt l�tre. A N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g (NSZK, k�znyelven: Nyugat-N�metorsz�g) 12 n�met sz�vets�gi tartom�nyb�l az angol, amerikai �s francia megsz�ll�si z�n�k ter�let�n, �s a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, (NDK, k�znyelven: Kelet-N�metorsz�g) �t n�met sz�vets�gi tartom�nyb�l a szovjet megsz�ll�si z�na ter�let�n.

1955. m�jus 5-�n mondta ki az �llam a teljes f�ggetlens�get, �s 1955. m�jus 9-�n csatlakozott a NATO-hoz. Az 1961. augusztus 13-�t�l l�tes�tett Berlini Fal teljesen elszigetelte a k�t n�met �llamot.

A szocializmus eur�pai buk�sa ut�n, a N�metorsz�got megsz�llva tart� angol, francia, �s szovjet csapatok kivonul�sa ut�n, N�metorsz�g �nrendelkez�si jog�t visszakapta, �s az 1945-ben a szovjetek �ltal kihas�tott keleti orsz�gr�sz 1990-ben csatlakozott a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�ghoz.

Ma N�metorsz�g az Eur�pai Uni�ban min�l szorosabb politikai, v�delmi �s biztons�gi egy�ttm�k�d�s l�trehoz�s�ra t�rekszik.

Legn�pesebb telep�l�sek:

N�metorsz�gnak t�bb nagyv�rosa van, a t�rt�nelmi decentraliz�lts�g miatt t�bbnek jelen�s szerepe van, Berlin f�v�rosk�nt a legjelent�sebb. Tov�bbi jelent�s nagy v�rosok mindenekel�tt Hamburg �s M�nchen. A legink�bb v�rosiasodott ter�letek a Ruhr-vid�k a Frankfurt �s Stuttgart r�gi�.

N�metorsz�g 5 legn�pesebb v�rosa (2005. december):

• Berlin (3 392 425 lakos)
• Hamburg (1 751 000 lakos)
• M�nchen (1 288 307 lakos)
• K�ln (975 907 lakos)
• Frankfurt am Main (651 087 lakos)

N�metorsz�g 5 legn�pesebb agglomer�ci�ja (2005. janu�r):

• Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos)
• Rajna-Majna (5 822 383 lakos)
• Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos)
• Hannover-Braunschweig-G�ttingen (3,9 milli� lakos)
• Sachsendreieck (3,5 milli� lakos)

Gazdas�g:

Az Amerikai Egyes�lt �llamok �s Jap�n ut�n N�metorsz�g� a F�ld harmadik leger�sebb gazdas�ga, az orsz�g bels� piac�ra azonban jelent�s teherk�nt nehezedik a magas szoci�lis juttat�sok rendszere. A munkan�lk�lis�g a szoci�lis rendszer merevs�ge miatt hossz� t�v� probl�m�v� v�lt, a csal�dt�mogat�si politika hi�nyoss�gai miatt az akt�v keres� n�pess�g egyre nehezebben k�pes a t�rsadalombiztos�t�si rendszert eltartani.

A n�gy �n. �j sz�vets�gi �llam (a volt Kelet-N�metorsz�g) integr�ci�ja, gazdas�gi talpra�ll�t�sa, a megfelel� infrastrukt�ra helyre�ll�t�sa, a k�rnyezetv�delem felt�teleinek korszer�s�t�se, a nyugd�jrendszer egys�ges�t�se stb. igen k�lts�ges, hossz� t�v� feladat N�metorsz�g sz�m�ra.

A k�z�s eur�pai p�nz, az eur� (n�met szlengben: teuro) bevezet�se �s az Eur�pai Uni� keleti b�v�t�se a v�rakoz�sok szerint nagy v�ltoz�sokat hoz a n�met gazdas�gban a 21. sz�zadban.